Hírek
Oszkó Péter - pénzügyminiszter - véleménye a vagyonadóról és fogadtatásáról
2009.09.07
Nem attól eredményes a kezelés, ha a válság azonnali hatásait adósságok felhalmozása, tehát a válság meghosszabbítása árán próbáljuk elmosni, hanem attól, ha az alkalmazkodás időszakát minél rövidebbre tudjuk szabni, ezt a folyamatot az elkerülhetetlen terhek szétterítésével minél kevésbé fájdalmassá tudjuk tenni, s közben a válságot követő időszakra is fel tudunk készülni.
A forint erősödő árfolyama, a csökkenő kockázatokra utaló piaci árváltozások, a növekvő kereslet az állampapírok iránt mind arra utal, hogy a vészjósló folyamatokat sikerült rövid idő alatt a visszájukra fordítani. Ez a mindennapi életben a nagyobb károk, a megfizethetetlen hiteltörlesztések, a még gyorsabban növekvő munkanélküliség elkerülését jelenti. rolex replica Kizárólag ezen az úton juthatunk el a fenntartható növekedéshez, az életminőség nemcsak látszólagos, hitelből finanszírozott, hanem tényleges javulása felé.
A válságkezelési stratégiánkat kizárólag nemzetközi összehasonlításban értékelő külföldi elemzők is egyre pozitívabb véleményt fogalmaznak meg a jelenleg követett hazai gazdasági stratégiáról, s kritikai megjegyzések is legfeljebb a politikai környezetet és kockázatokat, az olykor felelőtlen ígérgetéseket érik. Intézkedéseink hozadékaként van, aki 2010-re a visegrádi országok mezőnyében mutatkozó versenyképességbeli előnyünkre hívja fel a figyelmet, míg mások egyenesen úgy fogalmaznak, hogy Magyarország a fejlett országokat tömörítő OECD-tagállamok mezőnyében is első helyen, a legerősebb pozícióban kerülhet ki a válságból. Márpedig gazdaságpolitikánkkal mostanában nem sok hasonló elismerést vívtunk ki magunknak.
Ezek szerint legalább az alkalmazkodási képességünkben nincs hiba. A környezetváltozáshoz a lakosság is látványos sebességgel igazodott. Romló jövedelmi viszonyok mellett képes volt a megtakarításait növelni és eladósodottságát csökkenteni. Váratlan gyorsasággal korrigálja az ország azon rossz szokását, hogy több pénzt költ, mint amennyit megtermel. Ez a hirtelen változás meglátszik folyó fizetési mérlegünkön is. Ez a gyors átalakulás sok lemondást igényel és rengeteg feszültséget kelt, e tekintetben a társadalom tudatossága az ismert konfliktusok mellett is előremutató.
Gyorsan alkalmazkodik az állam is, hiszen válság idején igazán nem tipikus a költségvetési kiadások ezermilliárdos nagyságrendű csökkentése, ennek végrehajtása most mégis katonás fegyelemmel történik. A múltból származó eladósodottság okozta nagy kamatterhek nélkül bevételeink már most fedeznék az összes kiadásunkat. Lényegében ezzel magyarázható az az előbb említett elemzői vélemény, miszerint gyors alkalmazkodásának, a gazdasági, költségvetési politikát és a fogyasztási szokásokat érintő kultúraváltásának köszönhetően a fejlett országok közül Magyarország kerülhet ki legerősebben a válságból.
Eközben persze az alkalmazkodásban leggyakorlottabb vállalkozások is küzdenek a túlélésért és igazodnak az új viszonyokhoz, miközben az ő helyzetüket a piacok beszűkülése és a pénzforrások kiszáradása egyszerre nehezíti. Ehhez az igazodáshoz nem elég a beidegződések megváltoztatása, hanem teljesen új stratégiát kell felépíteni.
A hazai válságkezelés gyakorlatában a leglátványosabb konfliktusok nem ott alakultak ki, ahol a legnagyobb az alkalmazkodási kényszer, hanem ott, ahol a legkisebb az alkalmazkodási hajlandóság. A tomboló válság kellős közepén a legnagyobb vita minden más, fájdalmas alkalmazkodási lépést háttérbe szorítva, a vagyonadóról folyik.
Az alkalmazkodásban megmutatkozó eddigi sikereink talán annak is köszönhetők, hogy a most megtett lépésekről évek óta vitázunk, egyeztetünk, elemzéseket készítünk. Az elmúlt három hónapban sokszor csupán a korábban már széles körben megvitatott intézkedéseket hajtottunk végre, ha kellett pontosítva, vagy további intézkedésekkel kikerekítve. Ez történt a vagyonadóval is, hiszen ez jó egy évtizede napirenden van, s különösen a lakóingatlanok értékalapú adóztatásával kapcsolatban mostanra kevés szakmai kétség maradt. A versengő szakmai koncepciók, korábbi alternatív kormányprogramok közül a legutóbbi, már a válság időszakában a Reformszövetség által összeállított s egyes parlamenti pártok által korábban kifejezetten támogatott elképzelés került megvalósításra.
A jelentősen visszaeső adóbevételek és a vitathatatlanul csökkenő adóelvonás mellett az adórendszer teljes átalakítása - a jövedelemadó és a foglalkoztatók adóterhelésének csökkentése, valamint a forgalmi és vagyonadó emelése - teljes öszszefüggésében egyértelmű és logikus képet ad. A javak előállításának, a jövedelemtermelésnek minél határozottabb elősegítése, olcsóbbá tétele érdekében, a foglalkoztatók és munkában állók, az aktívak részesülnek nagyobb adócsökkentésben. Ennek hatását az alsó jövedelemsávban, az alacsonyabb keresetűeknél csupán a fogyasztási típusú adók emelése foghatja vissza, de ebben a jövedelemsávban a fogyasztás nagyobb arányban érinti a kedvezményes, csökkenő áfakulcs alá sorolt termékeket.
A középső jövedelemsávban már megjelenhet a vagyonadó hatása is, de itt ennél lényegesen nagyobb mértékű a jövedelemadó csökkentésének hatása. Az inaktívak számára ugyan az áfa emelését nem kompenzálja a jövedelemadó csökkentése, de közülük a rászorultabbak megint csak nagyobb arányban fogyasztják a kedvezményesen adózó termékeket.
A nyugdíjindexálás megváltoztatásával és az inflációs alapú nyugdíjemeléssel minden, már nem munkaképes inaktív teljes kompenzációban részesül a fogyasztási típusú adók emelésével szemben. A nyugdíjasok a vagyonadó rendszerében is számos mentességre és kedvezményre jogosultak.
Az áfaemelés és a vagyonadó hatásának kompenzálása egy rétegnél, a legmagasabb jövedelemszinten élőknél nem történik meg, de itt is csak a válság időszakára, egy évre, hiszen 2011-től a jövedelemadó náluk is csökken, a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatára a jövőre kialakuló 5 millió forintos szintről 15 millió forintra emelkedik.
Az adórendszer átalakítása csak azoknál idéz elő érdemi és tartós adóteher-emelkedést, akik eddig nem a valós jövedelmi viszonyaiknak megfelelően járultak hozzá a közterhekhez, így a jövedelemadójuk nem csökkenhet olyan arányban, amilyen mértékben a fogyasztásukra és vagyonukra eső adóterhelés emelkedik.
Miként lehetséges, hogy számtalan fájdalmas intézkedés bevezetésekor a legharsogóbb vita mégis a vagyonadóról folyt, illetve folyik? Talán éppen azért, mert az általa érintett réteg bír a legnagyobb hatással a véleményformálásra, vagy esetleg ebben a körben a legalacsonyabb az alkalmazkodási hajlandóság.
A politikai érdekek a vagyonadó szerepének és hatásának túlhangsúlyozása mellett szólhatnak, hiszen így lehet olyan hamis, nyilvános adatokkal cáfolható látszatot kelteni, mintha nem csökkenne az összes adóterhelés. Ami meglepő, hogy a nyilvános szakmai vita az ilyen félrevezető magyarázatokat sokszor nem tisztázni, hanem inkább a felszínen tartani próbálja. Különböző politikai erők annak elfedésével vagy elfeledésével kampányoltak, kampányolnak a vagyonadó megszavazása ellen, illetve megszüntetése mellett, hogy ez kizárólag a kevésbé tehetősek rovására, az őket érintő elvonások növelésével lenne kiváltható.
replica watches sale
www.sitewatches.com
Ezek a (különböző irányzatú) politikai erők akaratlanul is segítenek abban, hogy az elhúzódó vita során minden félreértés, tévedés, félrevezető állítás elhárítható legyen. Így talán az adórendszer átalakításának és a vagyonadó bevezetésének tényleges hatásai mindenki számára egyre érhetőbbek és elfogadhatóbbak lesznek, megerősödik az alkalmazkodási hajlandóság ezen a területen is.
(Népszabadság, 2009 augusztus 6)
Fórum
Kérdéseit felteheti az email címen, hamarosan megválaszoljuk!
A társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőssége
2009-09-08
Az alábbiakban a gazdasági társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőségeinek főbb pontjait mutajuk be.
Tömören összefoglaljuk az alapvető felelősségeket, Best Replica Watches a magyar jog alapjaiban definiált korlátolt felelősséget. Ezután röviden kitérünk a kivételes szabályokra, összefoglalásszerűen bemutatjuk a korlátolt felelősség kiterjesztését illetve annak egyes vitatható pontjait.
- Alapok - Milyen alapvető felelőssége van az ügyvezetőnek és a tulajdonosnak
A magyar társasági jog 1988 óta az alábbi alapokon áll:
a) A kft./rt. éles elkülönítése a tagok mögöttes felelősségével működő többi társasági formától. A tagok/részvényesek (továbbiakban: tag) a társaság tartozásaiért a hitelezők felé nem felelnek.
b) A hitelezőkkel szemben kizárólag a társaság felel, ugyanúgy, mint amikor a társaság okoz kárt harmadik személynek. A károsult kizárólag a kft./rt.-t perelheti, és csak a társaság léphet fel a kárt ténylegesen okozó ügyvezetéssel szemben.
c) A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, önfelelősséggel vezeti a társaságot. Az egyszemélyes kft./rt. kivételével a tulajdonosok által nem utasítható, hatáskörét kizárólag a tag(köz)gyűlés vonhatja el, de csak akkor, ha erre a létesítő okirat feljogosítja.
d) Az ügyvezetés a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
Elfogadott kivételek
- A tagok felelőssége - a társaság felelősségánek átvitele a tagokra
Ezen alapelvek alól a későbbi jogfejlődés két kivételt tett. Az első az úgynevezett tagokra való felelősségátvitel, amely a Ptk.-beli joggal való visszaélés tilalmából származik. A kft./rt. önálló jogi személyiségével, a tagi felelősség kizárásával visszaélni nem lehet, a korlátolt felelősséget rendeltetésszerűen kell használni. Nem hivatkozhat a társaság hitelezők kielégítése nélküli megszűnése esetén felelőssége hiányára az a tag, aki a fentiekkel a hitelezők rovására visszaélt. Ez elsősorban akkor fordulhat elő, ha a tag a társasági vagyont saját maga vagy más személy javára úgy csökkentette, hogy ezáltal a társaság a hitelezők követeléseit nem tudja kielégíteni. Ilyenkor a bíróság a kft./rt. önálló felelősségét áttörve átviheti a felelősséget a tagra.
- Az ügyvezetés mögöttes felelőssége
Ehhez a helyes kivételhez a gazdasági törvény (Gt.) 2007. évi módosítása egy igen vitatható szabályt tett hozzá, amely az ügyvezetés mögöttes felelősségére vonatkozik. A társaság fizetőképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezése után az ügyvezetés nem a társaság érdekei, hanem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
- Fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet
A csődtörvény szerint a fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve az ügyvezetés előre látta, „ésszerűen” láthatta, hogy a társaság nem lesz képes kielégíteni tartozásait.
- Az ügyvezető - a hitelezőkkel szemben fennálló helytállási, kártérítési - kötelezettsége
Ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a veszélye esetén nem a hitelezői érdekek alapján jár el az ügyvezetés, akkor fennáll a hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége. A csődtörvény szerint a hitelező, sőt, a felszámoló is a felszámolási eljárás időtartama alatt keresettel fordulhat a bírósághoz és kérheti annak megállapítását, hogy azok a vezető tisztségviselők, akik a felszámolási eljárás megkezdését megelőző három évben ellátták a társaság ügyvezetését, nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján jártak el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent.
- Mikor mentesül az ügyvezető a kártérítési felelősség alól
A kártérítési felelősség alól az ügyvezetés akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fizetőképtelenség veszélyének bekövetkezte után az adott helyzetben általában elvárható módon mindent megtett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Ha a felszámolás előtt az eredménybeszámoló közzétételére és letétbe helyezésére nem került sor, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
- Vitatható és kidolgozatlan kivételes felelősségi szabályok
A fenti ügyvezetési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések elvi alapja igen vitatható, és a szabályok technikai kidolgozottsága sem megfelelő.
Az ügyvezetés a társasággal munkaviszonyban/megbízási viszonyban áll, nem várható el, hogy a társasági és a hitelezői érdekek ütközése esetén az utóbbit helyezze előtérbe saját munkáltatója/megbízója érdekeivel szemben. Ne feledjük, még nincs csőd-/felszámolási eljárás! Ha hitelt veszünk fel, beruházást eszközlünk, jelenthet-e ez hitelezői szempontjából veszélyhelyzetet? Ennek megítélése bizonytalan és szubjektív.
További kérdés, hogy a megállapítási kereset hogyan fordul át az ügyvezetéssel szembeni kártérítési követelésbe. A megállapítási keresetet ugyanis a felszámoló is megindíthatja, aki nem károsult. A felszámolási eljárás befejezése előtt honnan lehet tudni, ki a kielégítetlen hitelező és milyen összeggel?
- Tagi mögöttes helytállás vagy az ügyvezetés kártérítési felelőssége
Az sem rendezett, hogyha mind a tagi mögöttes helytállásnak, mind az ügyvezetés kártérítési felelősségének van jogalapja, melyik részesítendő előnyben, vagy esetleg párhuzamosan is indíthatók az eljárások.
Látható, hogy számos megválaszolatlan kérdés merül fel az ügyvezetés hitelezőkkel szembeni felelősségével kapcsolatban, amelyre vonatkozó rendelkezéseket a Gt. következő intézményes felülvizsgálata során törölni indokolt.
(A leíráshoz felhasználtuk Dr. Sárközy Szabolcs, 2009 július 20.-án a Világgazdaságban megjelent cikkét).
2009 július 20.-án a Világgazdaság
Kezdő és kis- vállalkozásoknak
Könyvelés
Adótanácsadás
Cégalapítás
Áraink és ajánlatkérés
Elérhetőség
Bp. I.ker. Pauler u. 17.
A Déli pályaudvartól öt percre
Megközelíthető:
18-as villamossal, Metróval,
5-ös, 178-as, 105-ös, 16-os busszal
Számely Gábor
ügyvezető partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szenes Katalin
partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Éva
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Krisztina
számítástechnikai vezető
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17